Ahogy a világ halad előre a fenntartható és tiszta energiamegoldások keresésében, a napenergia élen jár a zöldebb jövő felé vezető versenyben. A nap bőséges és megújuló energiáját kihasználva a fotovoltaikus (PV) napelemes rendszerek széles körű népszerűségre tettek szert, megnyitva az utat a villamosenergia-termelés módjának figyelemre méltó átalakulása előtt. Minden napelemes rendszer középpontjában egy kulcsfontosságú alkatrész található, amely lehetővé teszi a napfény hasznosítható energiává alakítását: anapelemes inverterA napelemek és az elektromos hálózat közötti hídként működő napelemes inverterek létfontosságú szerepet játszanak a napenergia hatékony felhasználásában. Működési elvük megértése és különböző típusaik feltárása kulcsfontosságú a napenergia-átalakítás mögött meghúzódó lenyűgöző mechanika megértéséhez. HHogyan csinálja A?SolárIinverterWork? A napelemes inverter egy elektronikus eszköz, amely a napelemek által termelt egyenáramot (DC) váltakozó árammá (AC) alakítja, amely háztartási készülékek működtetésére használható és az elektromos hálózatba táplálható. A napelemes inverter működési elve három fő szakaszra osztható: átalakítás, vezérlés és kimenet. Átalakítás: A napelemes inverter először a napelemek által termelt egyenáramot kapja. Ez az egyenáram jellemzően ingadozó feszültség formájában van jelen, amely a napfény intenzitásával változik. Az inverter elsődleges feladata, hogy ezt a változó egyenfeszültséget stabil, fogyasztásra alkalmas váltóárammá alakítsa. Az átalakítási folyamat két fő összetevőből áll: egy sor teljesítménykapcsolóból (általában szigetelt kapus bipoláris tranzisztorokból vagy IGBT-kből) és egy nagyfrekvenciás transzformátorból. A kapcsolók felelősek az egyenfeszültség gyors be- és kikapcsolásáért, nagyfrekvenciás impulzusjelet hozva létre. A transzformátor ezután a kívánt váltakozó feszültségszintre növeli a feszültséget. Ellenőrzés: A napelemes inverter szabályozási fokozata biztosítja, hogy az átalakítási folyamat hatékonyan és biztonságosan működjön. Kifinomult szabályozási algoritmusok és érzékelők használatát foglalja magában a különböző paraméterek monitorozására és szabályozására. Néhány fontos szabályozási funkció a következő: a. Maximális teljesítménypont követése (MPPT): A napelemek rendelkeznek egy optimális működési ponttal, amelyet maximális teljesítménypontnak (MPP) neveznek, ahol egy adott napfényintenzitás mellett a maximális teljesítményt termelik. Az MPPT algoritmus folyamatosan állítja be a napelemek működési pontját a teljesítmény maximalizálása érdekében az MPP követésével. b. Feszültség- és frekvenciaszabályozás: Az inverter vezérlőrendszere stabil váltakozó áramú kimeneti feszültséget és frekvenciát tart fenn, jellemzően a közüzemi hálózat szabványainak megfelelően. Ez biztosítja a kompatibilitást más elektromos eszközökkel, és lehetővé teszi a zökkenőmentes integrációt a hálózatba. c. Hálózati szinkronizálás: A hálózatra csatlakoztatott napelemes inverterek szinkronizálják a váltakozó áramú kimenet fázisát és frekvenciáját a közüzemi hálózattal. Ez a szinkronizálás lehetővé teszi az inverter számára, hogy a felesleges energiát visszatáplálja a hálózatba, vagy energiát vegyen ki a hálózatból, ha a napenergia-termelés nem elegendő. Kimenet: Az utolsó szakaszban a napelemes inverter az átalakított váltakozó áramot az elektromos terhelésekhez vagy a hálózathoz juttatja. A kimenő energiát kétféleképpen lehet felhasználni: a. Hálózatra kapcsolt rendszerek: A hálózatra kapcsolt rendszerekben a napelemes inverter közvetlenül a közműhálózatba táplálja a váltakozó áramot. Ez csökkenti a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművektől való függőséget, és lehetővé teszi a nettó elszámolást, ahol a napközben termelt többletáramat jóváírhatják és felhasználhatják az alacsony napenergia-termelési időszakokban. b. Hálózaton kívüli rendszerek: A hálózaton kívüli rendszerekben a napelemes inverter az elektromos terhelések áramellátása mellett egy akkumulátortelepet is tölt. Az akkumulátorok tárolják a felesleges napenergiát, amelyet alacsony napenergia-termelés esetén vagy éjszaka, amikor a napelemek nem termelnek áramot, felhasználhatnak. A napelemes inverterek jellemzői: Hatékonyság: A napelemes invertereket úgy tervezték, hogy nagy hatásfokkal működjenek, maximalizálva a napelemes rendszer energiahozamát. A nagyobb hatásfok kevesebb energiaveszteséget eredményez az átalakítási folyamat során, biztosítva, hogy a napenergia nagyobb részét hasznosítsák hatékonyan. Kimenő teljesítmény: A napelemes inverterek különböző teljesítménybesorolással kaphatók, a kis lakossági rendszerektől a nagyméretű kereskedelmi telepítésekig. Az inverter teljesítményét megfelelően kell összehangolni a napelemek kapacitásával az optimális teljesítmény elérése érdekében. Tartósság és megbízhatóság: A napelemes inverterek változó környezeti feltételeknek vannak kitéve, beleértve a hőmérséklet-ingadozásokat, a páratartalmat és a potenciális elektromos túlfeszültségeket. Ezért az invertereket robusztus anyagokból kell gyártani, és úgy kell megtervezni, hogy ellenálljanak ezeknek a körülményeknek, biztosítva a hosszú távú megbízhatóságot. Monitoring és kommunikáció: Sok modern napelemes inverter olyan monitorozó rendszerekkel van felszerelve, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára a napelemes rendszer teljesítményének nyomon követését. Egyes inverterek külső eszközökkel és szoftverplatformokkal is képesek kommunikálni, valós idejű adatokat szolgáltatva, és lehetővé téve a távoli monitorozást és vezérlést. Biztonsági jellemzők: A napelemes inverterek különféle biztonsági funkciókkal rendelkeznek, amelyek mind a rendszert, mind a vele dolgozó személyeket védik. Ezek a funkciók magukban foglalják a túlfeszültség-védelmet, a túláramvédelmet, a földzárlat-észlelést és a szigetüzem elleni védelmet, amely megakadályozza, hogy az inverter áramot tápláljon a hálózatba áramkimaradás esetén. Napelemes inverter osztályozása teljesítménybesorolás szerint A PV inverterek, más néven napelemes inverterek, kialakításuk, funkcionalitásuk és alkalmazásuk alapján különböző típusokra oszthatók. Ezen osztályozások megértése segíthet a legmegfelelőbb inverter kiválasztásában egy adott napelemes rendszerhez. A következők a PV inverterek főbb típusai teljesítményszint szerint osztályozva: Inverter teljesítményszint szerint: főként elosztott inverterekre (sztringinverter és mikroinverter), központosított inverterekre osztva Karakterlánc invertálásaerek: A string inverterek a leggyakrabban használt fotovoltaikus inverterek lakossági és kereskedelmi napelemes rendszerekben, és több, sorba kapcsolt napelempanel kezelésére szolgálnak, így egy „stringet” alkotva. A fotovoltaikus string (1-5 kW) napjainkban a nemzetközi piacon a legnépszerűbb inverterré vált, mivel az egyenáramú oldalon maximális teljesítménycsúcs-követést, az AC oldalon pedig párhuzamos hálózati csatlakozást biztosít. A napelemek által termelt egyenáramú áramot a napelemfüzér inverterébe táplálják, amely váltakozó árammá alakítja azt azonnali felhasználásra vagy a hálózatba történő exportálásra. A napelemfüzér inverterek egyszerűségükről, költséghatékonyságukról és könnyű telepíthetőségükről ismertek. A teljes füzér teljesítménye azonban a leggyengébb teljesítményű paneltől függ, ami befolyásolhatja a rendszer teljes hatékonyságát. Mikroinverterek: A mikroinverterek kisméretű inverterek, amelyeket a napelemes rendszer minden egyes napelemére telepítenek. A string inverterekkel ellentétben a mikroinverterek a panelek szintjén alakítják át az egyenáramot váltóárammá. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy minden panel függetlenül működjön, optimalizálva a rendszer teljes energiatermelését. A mikroinverterek számos előnnyel rendelkeznek, beleértve a panelszintű maximális teljesítménypont-követést (MPPT), a jobb rendszerteljesítményt árnyékolt vagy nem illeszkedő panelek esetén, a nagyobb biztonságot az alacsonyabb egyenáramú feszültségek miatt, valamint az egyes panelek teljesítményének részletes monitorozását. Azonban a magasabb kezdeti költségek és a telepítés lehetséges bonyolultsága olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni. Központosított inverterek: A központosított invertereket, más néven nagyméretű vagy közműméretű (>10 kW) invertereket, gyakran használják nagyméretű napelemes fotovoltaikus rendszerekben, például napelemfarmokban vagy kereskedelmi napelemes projektekben. Ezeket az invertereket úgy tervezték, hogy nagy egyenáramú teljesítményt kezeljenek több napelemfüzérből vagy -tömbből, és azt váltakozó árammá alakítsák hálózati csatlakozáshoz. A rendszer legnagyobb előnye a nagy teljesítmény és az alacsony költség, de mivel a különböző napelemes sztringek kimeneti feszültsége és áramerőssége gyakran nem pontosan illeszkedik (különösen akkor, ha a napelemes sztringek részben árnyékban vannak felhőzet, árnyék, foltok stb. miatt), a központosított inverter használata az invertálási folyamat alacsonyabb hatékonyságához és a háztartási elektromos energia alacsonyabb fogyasztásához vezet. A központosított inverterek jellemzően nagyobb teljesítménykapacitással rendelkeznek más típusokhoz képest, néhány kilowatttól több megawattig. Központi helyen vagy inverterállomáson telepítik őket, és több napelemfüzér vagy -tömb párhuzamosan csatlakozik hozzájuk. Mit csinál egy napelemes inverter? A fotovoltaikus inverterek több funkciót is ellátnak, beleértve a váltóáramú átalakítást, a napelemek teljesítményének optimalizálását és a rendszer védelmét. Ezek a funkciók magukban foglalják az automatikus működést és leállítást, a maximális teljesítménykövetés szabályozását, a szigetüzem elleni védelmet (hálózatra csatlakoztatott rendszerek esetén), az automatikus feszültségszabályozást (hálózatra csatlakoztatott rendszerek esetén), az egyenáramú érzékelést (hálózatra csatlakoztatott rendszerek esetén) és az egyenáramú földelés érzékelését (hálózatra csatlakoztatott rendszerek esetén). Nézzük meg röviden az automatikus működés és leállítás funkciót, valamint a maximális teljesítménykövetés szabályozási funkciót. 1) Automatikus működés és leállítás funkció Reggel napkelte után a napsugárzás intenzitása fokozatosan növekszik, és a napelemek teljesítménye is ennek megfelelően növekszik. Amikor a teljesítmény eléri az inverter által megkövetelt értéket, az inverter automatikusan működni kezd. A működésbe lépés után az inverter folyamatosan figyeli a napelem-komponensek teljesítményét. Amíg a napelem-komponensek teljesítménye meghaladja az inverter által megkövetelt értéket, az inverter folyamatosan működik; egészen a naplementéig, még esős időben is. Az inverter akkor is működik. Amikor a napelemmodul teljesítménye csökken, és az inverter teljesítménye közelít a 0-hoz, az inverter készenléti állapotba kerül. 2) Maximális teljesítménykövető vezérlőfunkció A napelemmodul teljesítménye a napsugárzás intenzitásával és a napelemmodul hőmérsékletével (chip hőmérséklete) változik. Ezenkívül, mivel a napelemmodul jellemzője, hogy a feszültség az áram növekedésével csökken, van egy optimális munkapont, amely lehetővé teszi a maximális teljesítmény elérését. A napsugárzás intenzitása változik, nyilvánvalóan a legjobb munkapont is változik. Ezen változásokhoz képest a napelemmodul munkapontja mindig a maximális teljesítményponton van, és a rendszer mindig a napelemmodul maximális teljesítményét nyeri ki. Ez a fajta szabályozás a maximális teljesítménykövetés. A napelemes energiatermelő rendszerben használt inverter legfontosabb jellemzője a maximális teljesítménypont-követés (MPPT) funkciója. A fotovoltaikus inverter főbb műszaki mutatói 1. A kimeneti feszültség stabilitása A fotovoltaikus rendszerben a napelem által termelt elektromos energiát először az akkumulátor tárolja, majd az inverter 220 V-os vagy 380 V-os váltakozó árammá alakítja. Az akkumulátort azonban befolyásolja saját töltése és kisülése, és a kimeneti feszültsége széles tartományban változik. Például egy névleges 12 V-os akkumulátor feszültségértéke 10,8 és 14,4 V között változhat (ezen a tartományon kívüli érték az akkumulátor károsodását okozhatja). Egy minősített inverter esetében, amikor a bemeneti kapocs feszültsége ezen a tartományon belül változik, az állandósult kimeneti feszültség változása nem haladhatja meg a névleges érték ±5%-át. Ugyanakkor, amikor a terhelés hirtelen megváltozik, a kimeneti feszültség eltérése nem haladhatja meg a névleges érték ±10%-át. 2. A kimeneti feszültség hullámforma torzulása Szinuszhullámú inverterek esetében meg kell határozni a maximálisan megengedett hullámforma-torzítást (vagy harmonikus tartalmat). Ezt általában a kimeneti feszültség teljes hullámforma-torzításaként fejezik ki, és értéke nem haladhatja meg az 5%-ot (egyfázisú kimenet esetén 10%). Mivel az inverter által kibocsátott magasabb rendű harmonikus áram további veszteségeket, például örvényáramokat generál az induktív terhelésen, ha az inverter hullámforma-torzítása túl nagy, az a terhelési komponensek súlyos felmelegedését okozza, ami nem segíti elő az elektromos berendezések biztonságát, és komolyan befolyásolja a rendszer működési hatékonyságát. 3. Névleges kimeneti frekvencia Motorokat is tartalmazó terhelések esetén, mint például mosógépek, hűtőszekrények stb., mivel a motorok optimális működési frekvenciapontja 50 Hz, a túl magas vagy túl alacsony frekvenciák a berendezés felmelegedését okozzák, csökkentve a rendszer működési hatékonyságát és élettartamát, ezért a frekvenciaváltó kimeneti frekvenciájának viszonylag stabil értéknek kell lennie, általában 50 Hz hálózati frekvenciának, és eltérésének normál üzemi körülmények között plusz 1%-on belül kell lennie. 4. Terhelési teljesítménytényező Jellemezze az inverter képességét induktív vagy kapacitív terhelés esetén. A szinusz inverter terhelési teljesítménytényezője 0,7~0,9, a névleges érték pedig 0,9. Egy bizonyos terhelési teljesítmény esetén, ha az inverter teljesítménytényezője alacsony, a szükséges inverter kapacitása megnő. Egyrészt a költség nő, ugyanakkor a fotovoltaikus rendszer váltakozó áramú áramkörének látszólagos teljesítménye is megnő. Az áram növekedésével a veszteség elkerülhetetlenül megnő, és a rendszer hatásfoka is csökken. 5. Inverter hatékonysága Az inverter hatásfoka a kimenő teljesítmény és a bemeneti teljesítmény arányát jelenti meghatározott üzemi körülmények között, százalékban kifejezve. Általánosságban elmondható, hogy a fotovoltaikus inverter névleges hatásfoka tiszta ellenállásos terhelésre vonatkozik 80%-os terhelési hatásfok mellett. Mivel a fotovoltaikus rendszer összköltsége magas, a fotovoltaikus inverter hatásfokát maximalizálni kell a rendszerköltségek csökkentése és a fotovoltaikus rendszer költséghatékonyságának javítása érdekében. Jelenleg a mainstream inverterek névleges hatásfoka 80% és 95% között van, az alacsony fogyasztású inverterek hatásfoka pedig nem lehet kevesebb 85%-nál. Egy fotovoltaikus rendszer tényleges tervezési folyamata során nemcsak nagy hatásfokú invertert kell választani, hanem a rendszer ésszerű konfigurációját is alkalmazni kell, hogy a fotovoltaikus rendszer terhelése a lehető legjobb hatásfok közelében működjön. 6. Névleges kimeneti áram (vagy névleges kimeneti kapacitás) Az inverter névleges kimeneti áramát jelzi a megadott terhelési teljesítménytényező tartományon belül. Egyes inverter termékek megadják a névleges kimeneti kapacitást, amelynek mértékegysége VA vagy kVA. Az inverter névleges kapacitása a névleges kimeneti feszültség és a névleges kimeneti áram szorzata, amikor a kimeneti teljesítménytényező 1 (azaz tisztán ohmos terhelés). 7. Védelmi intézkedések Egy kiváló teljesítményű inverternek teljes körű védelmi funkciókkal vagy intézkedésekkel kell rendelkeznie a tényleges használat során előforduló különféle rendellenes helyzetek kezelésére, hogy megvédje magát az invertert és a rendszer más alkatrészeit a károsodástól. 1) Adja meg az alulfeszültség-biztosítási számlát: Ha a bemeneti kapocs feszültsége a névleges feszültség 85%-a alatt van, az inverternek védelemmel és kijelzővel kell rendelkeznie. 2) Bemeneti túlfeszültségvédő: Ha a bemeneti kapocs feszültsége meghaladja a névleges feszültség 130%-át, az inverternek védelemmel és kijelzővel kell rendelkeznie. 3) Túláramvédelem: Az inverter túláramvédelmének képesnek kell lennie arra, hogy időben reagáljon, ha a terhelés rövidzárlatos, vagy az áram meghaladja a megengedett értéket, hogy megakadályozza a túláram okozta károsodást. Amikor az üzemi áram meghaladja a névleges érték 150%-át, az inverternek képesnek kell lennie az automatikus védelemre. 4) kimeneti rövidzárlatvédelem Az inverter rövidzárlatvédelmi bekapcsolási ideje nem haladhatja meg a 0,5 másodpercet. 5) Bemeneti fordított polaritásvédelem: Amikor a bemeneti csatlakozó pozitív és negatív pólusai felcserélődnek, az inverternek védelmi funkcióval és kijelzővel kell rendelkeznie. 6) Villámvédelem: Az inverternek villámvédelemmel kell rendelkeznie. 7) Túlmelegedés elleni védelem stb. Ezenkívül a feszültségstabilizáló intézkedések nélküli inverterek esetében az inverternek kimeneti túlfeszültség-védelmi intézkedésekkel is rendelkeznie kell a terhelés túlfeszültség okozta károsodásának védelme érdekében. 8. Indítási jellemzők Az inverter terhelés alatti indítási képességének és dinamikus üzem közbeni teljesítményének jellemzése. Az inverternek névleges terhelés alatt megbízható indítást kell biztosítania. 9. Zaj Az olyan alkatrészek, mint a transzformátorok, szűrőinduktorok, elektromágneses kapcsolók és ventilátorok az erősáramú elektronikai berendezésekben zajt keltenek. Normál működés közben az inverter zajszintje nem haladhatja meg a 80 dB-t, egy kis inverter zajszintje pedig a 65 dB-t. Napelemes inverterek kiválasztási készségei
Közzététel ideje: 2024. május 8.